Az Güttler Kft-től Tamási Zsomborral, a cég ügyvezetőjével beszélgettünk gépgyártásról, technológia-váltásról, a technológia és a munkavállaló kapcsolatáról.
Hogyan mutatná be a Güttler Kft-t?
A cég 30 éve alakult, jelenleg német-magyar tulajdonban van. Mezőgazdasági gépeket gyártunk, melyek mindegyike saját fejlesztésű. A termékfejlesztés és az értékesítés is a cég szerves része. Gépészeti megoldásokat kínálunk szinte az összes mezőgazdasági munkához, kiemelten a magágykészítés, zöldítés, sorközművelés, szőlőművelés területén. Már több mint 80 főt foglalkoztatunk, ugyanakkor nagy kihívást jelent számunkra a megfelelő munkaerő megtalálása. Jellemzően exportra gyártunk, a termékeink 75%-a megy külföldi piacokra. Ez komoly minőségi elvárást is jelent, kezdettől fogva nagyon magas szintű minőséget biztosítunk a tőlünk vásárlók számára.
Milyen utat jártak be?
1996-ban indult a cég, először bérmunkában dolgoztunk a Güttler GmbH-nak, később indult el a saját gyártás. Folyamatosan törekszünk a megújulásra: régóta van nálunk ISO 9000 minősítés, 2014 óta dolgozunk a lean alapelvek mentén, és mára a robotizáció is a cég szerves részévé vált.
Ha jól értem, Önöknél az ipar 4.0-hoz történő kapcsolódás teljesen egyértelmű volt. Milyen rendszereket alkalmaznak jelenleg?
Több típusú ipar 4-es technológiánk van. A számítógép vezérlésű szerszámgépek között találunk daraboló gépeket - CNC vezérléssel -, megmunkáló központokat, melyek nagy pontosságú furatokat készítenek, valamint CNC eszterga gépeket, melyek teljesen kész alkatrészt tudnak legyártani emberi beavatkozás nélkül. Vannak fűrészgépeink, melyek több szálat tudnak feldolgozni egyszerre, kötegekben, vagy akár szálanként. Különböző méretű és szögű vágásokat végeznek. Nagy előnye, hogy egy lakatos kolléga két-három gépet is tud kezelni párhuzamosan, ezzel megháromszorozható a hatékonyság. A hegesztőrobotok esetében a munkaerőhiány volt az egyik fő ok, amiért a megvétel mellett döntöttünk. Ezek a gépek bepakolás után készre gyártják a munkadarabot, így jóval kevesebb emberi beavatkozást igényelnek.
Ezek szerint az emberi munka kiváltása fontos szempont volt az új technológiák beszerzése esetében?
Igen, ez a mi esetünkben lényeges volt. Egy hegesztőrobot másfélszer olyan gyorsan dolgozik, mint egy hegesztő szakember. Jelenleg két műszakban dolgoznak a robotok, de ez növelhető. Ugyanakkor minden robot mellé kellenek az operátorok, tehát folyamatosan keresünk munkavállalókat. Kevés olyan gépünk van egyelőre, amely teljesen nélkülözni tudja az emberi jelenlétet, de ilyen például a CNC esztergagép, amely több száz darabot képes kezelni emberi beavatkozás nélkül. Mindent automatán végez, a mechanikus sérülésekre kell figyelni kizárólag. Minél újabb egy gép, annál több a beállítási lehetőség, annál több mindent csinál automatán és annál gyorsabban.
Hogyan látja, mire van szüksége egy cégnek az új technológiák bevezetéséhez?
Hogy a kérdésnek a nagyon gyakorlati oldaláról indítsunk, a gépek működtetéséhez kellenek a megfelelő szakemberek. Fontos, hogy legyen a csapatban technológus, mérnök és közvetlenül a géppel dolgozó kolléga is, akik tudják az adott megmunkálási technológiához igazítani az alkatrészeket, vagyis, hogy az alkatrészek (hegesztett vázszerkezetek) alkalmasak legyenek arra, hogy robottal gyártsuk őket. Emellett fontos, hogy ezek a szakemberek valódi csapatként működjenek: értesítsék egymást, ha elakadás van, tudjanak reagálni az új technológia okozta új helyzetekre. Nálunk lényeges volt, hogy a CNC gépek saját programozási felületét ismerjék a kollégák.
A technológiaváltás persze nem a működtetésnél, hanem az új technológiák felkutatásánál és beszerzésnél indul. Állandóan képben kell lenni azzal kapcsolatban, hogy milyen gépek érhetők el a piacon. Emiatt aztán a különböző szerszámgép forgalmazó cégekkel folyamatos a kapcsolat, ők bemutatják a legújabb technológiát, mi pedig tanulunk tőlünk és az elérhető megoldásokról. Egyre fontosabb a szerepük. Nem utolsó sorban pedig egy szervezet számoljon a többlet időráfordítással, mert a technológiaváltás az első időkben inkább viszi az időt.
Milyen előnyöket lát az új technológiák használatával kapcsolatban?
Egyrészt gyorsabbá és mégis kisebb hibaarányúvá válik a termelés. Egy példa erre: a hegesztőrobotoknál a varratok minősége utolérhetetlenül jó, egy kézi hegesztéshez képest. A robotok elősegítik a termékfejlesztési folyamatot is: az a termék, amely robotra rakható, már érett fázisban van a termékéletúton, ami pedig nem, az még tökéletlen. Így a termékfejlesztést is előre lehet lendíteni a robotnak köszönhetően - ez egy oda-vissza ható folyamat. Ezek az új gépek képesek arra, hogy kis sorozatokban dolgozzanak, ami egy versenyelőny, hiszen ezzel nemcsak nagy sorozatos megrendeléseket tudunk vállalni . Ne rejtsük véka alá azt sem, hogy egy robot leállítása nem akkora anyagi teher, mint az emberi munkaerő kihasználatlansága.
A növekvő termelés növekvő vevői igényeket is kell, hogy jelentsen. Ez Önöknél hogy alakul?
Igen, így van, akkor érdemes technológiai fejlesztésben gondolkodni, ha a piaci kereslet magasabb, mint a biztosítható kapacitás. Nálunk évi minimum 15%-os árbevétel növekedés van, de tavaly például ez 20% volt. Vagyis kell a megfelelő kereslet megléte, de erőforrás oldalon kellenek a megfelelő szakemberek is. 3-4 éve erőteljesen érzékeljük, hogy túl sok a vevő, és kicsi a gyártási kapacitásunk. Igaz ez a beszállítóinkra is: nehezen találunk például jó ár-érték arányú és megfelelő minőséget felmutató vállalkozást, amely lefesti a termékeinket. A kereslet időbeni eloszlása sem mindegy. Nálunk különösen fontos szerepe van az előrendeléseknek, majd a gyors, a szezonalitásnak megfelelő teljesítésnek, és a nagy készleteknek, mert a gazdák nem várnak. Jellemzően az év első negyedévében leszállítjuk a termékek ⅔-át: az nyer, aki lépést tud tartani ezzel az ütemmel.
Milyen útravalóval tud szolgálni azoknak, akik a folyamat elején vagy közepén tartanak?
A legfőbb üzenetem, hogy ha nem változtatunk, akkor az eredmény sem fog változni. A romló tendenciában - nálunk például nem volt elég kapacitás - mindenképpen változtatni kell, például robotok beszerzésével. Ismeretlen területre is érdemes kitekinteni. Az a tapasztalatunk, hogy a csapatban mindig van 1-2 ember, akinek megtetszik a technológia. A kihívás hajtja a fiatal szakembereket. Érdemes előbb beruházni, és utána alkalmazkodni hozzá. Minél hamarabb lépjen erre az útra, aki fejlődni akar, mert a termékfejlesztéssel együtt a költséghatékonyság is sokat javul. Mi folyamatosan igyekszünk standardizálni az alkatrészeinket azért, hogy egyfajta alkatrész minél több gépben felhasználható legyen. Ezt a robotok kényszerítik ki, de amellett, hogy egyszerűsödik a termelési szerkezet, hatékonyabb lesz a költségfelhasználás is.
Emellett nem szabad elfelejteni, hogy a robotok kényszerítik ki a tempót is, amit viszont a munkavállalónak tartania kell. Ez viszont stresszfaktor lehet a kollégáknak, a szalagszerű működés miatt.
Ha elölről kellene kezdeni, Önök min változtatnának?
Utólag ránézve a változásokra, azt látjuk, hogy kettesével is lehetett volna venni a gépeket rögtön, nem kellett volna várni velük. A technológiai hátteret biztosítani tudó technikusból rögtön két főt foglalkoztatnánk, ha újrakezdenénk, hogy a helyettesithetőséget megoldjuk. Ugyanakkor a nyitottságunkon nem változtatnánk: a sikerünk egyik kulcsa az, hogy mindig nyitottan állunk minden technológia felé, ami további automatizációt hozhat a mezőgazdasági gépgyártás területén.